Kar�csonyi versek II.

II.

Elindul �jra a mese!
F�nyt porzik gy�m�nt szekere!
Minden csillag egy kereke!
Ezeregy angyal sz�ll vele!
J�n, emberek, j�n, j�n az �gb�l
Isten szeker�n a mese!

Kar�csony k�sz�l, emberek!
Sz�pek �s tiszt�k legyetek!
S�rolj�tok f�l lelketek,
csillogtass�tok kedvetek,
legyetek ujra gyermekek
hogy emberek lehessetek!

Vigy�zzatok! Ez a mese
m�r nem is eg�szen mese.
Bel�le az Isten szeme
tekint a f�ldre lefele.
Vigy�zzatok h�t emberek,
Titeket keres a szeme!

Olyan j� n�ha angyalt lesni
s angyalt lesve a csillagok k�zt
Isten szeker�t megkeresni.
�nnepl�ben el�be menni,
mes�k tav�ban megferedni
s mes�k tav�ban m�lyen, m�lyen
ezt a vil�got elfeledni.

Mert r�t a vil�g, fekete.
Vak gy�l�lett�l fekete.
Vak, mint az emberek szeme:
az �gig sem l�tnak vele.
Pedig az �gb�l lefele
porzik m�r Isten szekere!

Minden csillag egy kereke,
ezeregy angyal sz�ll vele,
az Isten maga sz�ll vele
�s csillagt�kr�t nyujt fel�nk,
meset�kr�t, a keze.

Szent t�kr�be v�gre egyszer
Pillantsatok tiszta szemmel,
tiszta szemmel, Istenszemmel
milyen sz�p is minden ember!
Minden ember sz�ps�gtenger
s mint a tenger csillagszemmel
telve vagytok szeretettel...!

Tagadj�tok...? Restellitek...?
Elfordulnak fejeitek...?
Megvakultak szemeitek...?
Sz�ps�gteket, j�s�gtokat
nem �rzitek, nem hiszitek...?
Csillaggyerty�k f�nye mellett
Isten el� nem viszitek...?

Akkor bizony r�tak vagytok,
sz�genyek �s vakok vagytok,
ha sz�pek lenni nem akartok.
De m�g �gy is, szeg�nyen is,
r�tan, vakon, m�gis, m�gis
Isten gyermekei vagytok!

R�tok s�ti f�nyes szem�t,
elind�tja f�nyszeker�t,
j� emberek j�t�kszer�t.
Milyen k�r, hogy �ld� kez�t
nem �rzitek, nem n�zitek
s nem hiszitek m�r a mes�t.

A r�t vil�gnak gondja van,
minden embernek gondja van,
a sok angyalnak mind gondja van
s az Istennek is gondja van,
mert mindenekre gondja van.
S �gy m�lik el a sz�p s a j�
az ember mell�l, nyomtalan.

1946