rj Nekem!

 

Magyar nevek

 

Mondk knyve

 

Gygynvnyek

Hazafias versek

 

-Szzves dal az ismeretlen bjdosrl

Szzves dal az ismeretlen bujdosrl

 

Ne vrj ma tlem zeng neket hsi idkrl. rdekod tollt tlat s szgyen tartja ktzve. S babonzzk szemt lidrces kerge tzek.

Kossuth s Petfi nevt kvnod hallani tn? Nosza nyisd ki fled: cda ripkk ma minden tszli bordly kapujban cgrl rikoltjk e szent neveket! Hsk fattya ma minden orozva lop s a brtnk re Kossuth nevt hirdeti se gyannt!

Nem, testvr, ne vrj ma zeng neket tlem. E szent neveket n jobban tisztelem annl, semhogy a csrhvel egytt vltenm ket.

m mgis szlok egy hsrl. Egy rva vitzrl mondok el egyszer dalt. Nevt nem rttk olimposzi kbe a rosszkedv mzsk. Ks utdok sem fontak babrt emlke kr. Jeltelen srjt befjta a szl valahol s az id belepte mohval.

mde figyelj: sorsban sorsodat rzem. sd lehetne e nvtelen rva legny. Levett kalappal tisztelegj ht emlke eltt, gy kvnja az illem.

S bocssd meg e gyarl kntst az rdeknak, de mit tehet , ha jobbat nem adnak a mzsk?

 

Trombita harsan vgig az utcn!

Trombita! Trombita! Trombita!

Vijjog a hr, mint vrcse t a falun: Kossuth apnk zeni, veszlyben a hon! A zsarnok ktfej sas karmt a szabadsg testbe bevjta! Fegyvert ragadjon a np, ha lni akar! Az ra ttt! Ki ht a legny a gton!?

Akiben nincs vr, er, akarat: maradjon otthon s rizze a kuckt a kemence megett! Frfiak kellenek csak!

Legnyek, kiknek a virtus nem fut inokba csszri pribkek nyrsa eltt! Nosza legnyek! Vr folyik-e eretekben, vagy csak aludttej? Inkbb nyaltok-e csszri talpat, semhogy karddal a kzben pokol fenekre zztek a ktfej knyt?

No, hresek, no! Korcsmk bicskz biki! Most lssuk ki legny, a toborz bizottsg eltt!

Kossuth aptok zen!

Trombita! Trombita! Trombita!

Dccennek a lbak a kzsghza fel. Feszlnek az klk. Forr dacos vr arcokba tolul: ebanydat, te csszr! Ktfej kotldat koppasztva hajtjuk az stbe! Dngettk mr magyar klk Bcsed kapujt s dngetik jra, ha kell! Jussunk e fldn az let s nem hagyjuk veszni a jusst!

Szabadsg kell a magyarnak!

Dccennek a lbak a kzsghza fel. Egy barna legny mg bcszik gyorsan a lnytl:

“Visszajvnk meglsd aratsra s a lagzin kilenc cigny hzza a gyzelem bszke dalt!”

Lesttt szempilla all kigrdl egy knnycsepp. De sz nem nehezti a bcszs pillanatt. Flttk akcfa bontja szelden a lombot s odbb a mezn bksen kolompol a nyj.

Ez a kp ksri sokig. Az ton. A kaszrnya zord fala kzt. A gyakorltr goromba porban.

...Zsenge akc...! Zldjt akrha a nap csppenten illatos gi palackbl...! Kolompsz… Kkl magossg... fnt valahol pacsirta frdik a fnyben... s egy zsupfdeles hz tetejn fszkt tatarozza a glya... egy ismers ablak musktlit lenget a tvolon t... eltte bs regasszony, trde alatt libt tm nnepi torra...

“H, te legny! Mit alszol ott jra, naplop mindenedet?”

Shajtani sincsen id. Hasalni kell jra, meg jra. Futni, hasalni s futni megint, ltstl sttig, miknt a honvd ktelessg szigor parancsa kvnja.

Drgnek az gyk. Puskk ropognak. Hall szele fttyen. Itt-ott ledl valaki: “Jaj, meghalok, testvr...!”

Elre!

“...mondd meg anymnak...“

Elre!

“...szeretmnek...”

Elre!

“...vidd el e gyrt...”

Elre!

“...a harangot, testvr, hzasstok meg s gondoljatok rm majd egy este...”

Elre! Elre! Mit bmulsz, ember?! Ott van a csszri gy! Keznkbe kell jusson, brmi az ra!

“Igenis hadnagy r, rtem.”

S kt kzre kapja puskjt a barna legny, foga csikordul a kntl.

“Itt kell hagyjalak, pajts... az a parancs, hogy elre... bke veled...”

S rohan. S forgccs veri szjjel a puskt csszri sisakok rctarajn.

De megvan az gy.

Kzdelem, kzdelem, kzdelem. hsgtl csigzva, fradtan allva, piszokban s vrben. Piszokban s vrben.

Kzdelem, kzdelem, kzdelem.

Elre! Elre! Elre!

Fut az osztrk, bukik a ktfej knya, elre!

ljen a szabadsg, ljen a haza, elre!

s kzdelem, kzdelem, kzdelem. hsgtl csigzva, fradtan allva, piszokban s vrben.

Piszokban s vrben.

...S valahol messze aratnak mr a mezkn...

Koszort fonnak a lnyok...

Kolompol a nyj: gling-glang... gling-lang...

Koszort fonnak a lnyok.

“Rajta legnyek! Dglik a ktfej knya! Vgit jrja az osztrk s hazatrnk, ha hullnak a lombok, szi vetsre! Elre! Elre!

s srgul az erd s hull a levl.

“Mire megjn a h...!”

s megjn a h. S betakarja a holtakat lgyan.

“Tavaszra, testvr! Mikor zldl a rt! Tavaszra vge a harcnak!”

s mlik a tl s jn a tavasz.

S rzdul a muszka a honra. Mint az rvz a zsenge vetsre, mint lombos erdre a szrny vihar.

Vilgosi skon gy szl a parancs: letenni a fegyvert! s ll a legny, szdl a feje, kle markolja a puskt.

“Hadnagy r! Hadnagy r! Mi lesz itt velnk...?”

“Veszve a hbor, veszve a hon.”

“Hadnagy r! Hadnagy r...!”

“Legyztek, fiam, oda mr a szabadsg. Kossuth menekl, elesett Petfi... trvnyszket l holnap az osztrk... jaj a magyarnak!”

Keser dac facsarja a szvet. Fog csikorog. Lendl a puska a fnak. Ezerbe trik.

Ez trtnt a vilgosi skon.

Lopva az erdkn, jjel. Rongyosan, hesen, rvn. Lappanty vist, bagoly huhogsa borzongat a messzi sttben. Farkasvonyts ksri a bujdos harcost. Senkije sincs, csak a gysz a szvben s nyomban a dac s a hall.

Lopva az erdkn, jjel. Titkos svnyen a grnicon t. Nincs haza tbbet. Nincs haza, nincs.

Bks idegen lankk szeldlnek alatta. Bambn bmul a np: hrt sem hall hbornak.

“Ki vagy s mit akarsz itt? Mi trtnt vled? Mi tok, mi baj?”

S mondja. Kzzel s szjjal s jellel. Elmondja a sorsot, a szrnyt. Falvakat, vrosokat miknt dlt romm az ellen. Mint pusztult asszony s gyermek s idegen korbcs csapsa alatt mint jajgat egy nemzet ott tl a hegyen!

s hallgatja bambn a np. s mondja az egyik:

“Cseldem itt hagyott tegnap, munkaidben, a diszn! Jhetsz, idegen s pajtmban a szalmn aludhatsz munka utn. Mert lsd, keresztny fldre vetett el tged a sorsod s kenyernk hjt neked adjuk, ha szolga leszel!”

s lszen fadnt szikls cseh erdn. Bajor pajtban ingyenes bres. Bskedv kaps ds francia szlhegyek kzt s ktalicskz napszmos nglius pallr kezn.

S bajor paraszt kertjben a rzsa nem neki nylik.

Francik szleje is msnak adja bort. S a kbl, amit keservesen hord bs veken t: idegennek pl mindig az otthoni tzhely.

“Mg ha cseh lennl...!”

“Aki nem nmet, nem is ember a fldn!”

“Francia fldn az let francia csak!”

“Ki npe vagy ht, ember? Mit r ez a hsg?” S mondja kemnyen:

“Kossuth r npe vagyok! Bujdosk lettnk, a gazdm, meg n. De egyszer mg eljn az ra! Fegyverrel a kzben megynk haza akkor s szabad lesz jra a nemzet!”

Nevetnek rajta a npek, akr vsri bolondon s elmondhatjk vle trfbl tbbszr is ezt.

Nha ltja mg a kpet: szeld dombok ln fehrtorny fal. s felsajog benne olyankor egy zsenge akcfa... zldjt akrha a nap csppenten illatos gi palackbl... kolompsz... a tgas mez fltt pacsirta frdik a fnyben s egy zspfdeles kis hz tetejn fszkt tatarozza a glya.

Egy bs regasszony libt tm nnepi torra... lmos patakparton sulykolnak a lnyok... vasrnap reggel, ha szl a harang s az orgona bg... legnyek csizmjn megcsszik a fny s szemben a lnyok...

Jaj, soh'se lesz mr tbb zsenge akcfa illatos lombja alatt pihens...? S

olompsz, musktlis kis ablak, bs regasszony, vidm nnepi tor libaslttel...?

Soha tbb rgi szerelmes barna leny, soha tbb...?

“Aratsra itt leszel jra, ugye...?

hny arats telt el s mg mindig itt suttog a krds... s selymes pillk all kibuggyan hajdani knnycsepp, hogy getsz... csillog harmata rgi szerelmes idknek.

Rgi szerelmes idknek.

Nha mg jnnek suttog szjon a hrek:

“Kossuthnak grte az angol...”

“Segt a francia is, ha legyrjk a ktfej sast...”

“Teleki itt jrt, amott jrt...”

“Garibaldi...”

S idegen klvrosok mocskban itt-ott flcseng fradt zskhordk szjn az nek:

“Majd hoz Kossuth tisztt, Trr Pista meg puskt.”

s igaz csak annyi mindg a dalbl:“Szennyes az n ingem...”

Szennyes az n ingem.

szl mr lassan a haj, a szakll. Grbl a gerinc. Idegenben szvsabb a fld, kemnyebb a fa, durvbb a derkalj. zetlen a sz, kedvetlen a szj, keser a bor s a kenyr.

Fradtak az rk s nincs rmk. Bujdosnak az lete rongy. Szl veri-zi, sodorja az r, utak porban az gya. Kvl a svnyen, kvl a kapun, soha bentebb. Soha j meleg otthon, virgos kerti lugasban. Meleg asszonyi kar nem vrja sehol, nem hvja megszokott asztal. Barti pohr, pajtskod trfa.

Ha szl a harang, mst hv csak a templom, ms nyelveken rt csak az Isten. Mg csak a kregetk kzt sincsen helye magyarnak. Ilyen a bujdos sors. Ha magyart tvol vet az let. Tvol az otthoni fldtl. Ilyen a bujdos sors.

Ilyen a bujdos sors.

lom lbakon jnnek a hrek: kibklt a csszr a nppel. Feledve harag, kesersg, kirlyt koronz a nemzet. nnepet l a magyar, ldst szrja az Isten. Konc szeldti a lncos ebet mr szerte a honban. Dszes hivatal elvette a szt izgga bajkeverktl. Ostoba az, ki prn llja a vrtt s les cda egekbl htelen angyalokat. Lm a szabadsg nem kell mr a magyarnak, a lncot hurkbl fontk orrra, okos csszri gyepmesterek. “Mirt is bujdosol ht, Kenyeres? Nzd rgi vezreidet! A honfierny hozott idegenben is j jvedelmeket nkik: mrtrglrik fnye alatt pipznak b karosszkben! Knyelmesen rjk a hsi poszok vgtelen rjt. Ne flj, az ri derk nem grbed a munka alatt. Ki trdik ma mr egy rva legnnyel, ki trdik veled, Kenyeres...!”

Ki trdik veled, Kenyeres...?Ki trdik veled, Kenyeres...?

Bs reg vndor, rongy a ruhja, kezben a bot. Slyait hontalan vtizedeknek hajlott gerince nygi. Megy-megy az ton. Dombokon, vlgyeken ltal. Amerrl a nap kel, mindg csak arrafele. Nem kell mr a szabadsg bs idegenben. Otthoni emlkek rabsgt hordozza szve.

Megy-megy az ton. Lbt flsebzi a k s a tvis. tele az, mit msok kidobtak a kertek al. De j ma ez gy is, mert jaj, hazamenni rm! Hisz vrja egy lny s vrjk a rgi legnyek! S egy bs regasszony... egy bs regasszony libt tm azta is nnepi torra...!

Szvben hirtelen dobban a vr: els otthoni sz...!

Kt ifj legnyke jn hetykn szembe az ton.

“Magyarok vagytok-e?” krdi s r nyomban felel is az egyik:

“Az m! Nem plundrs nmetek, mint te, svbok nagyatyja, reg!”

“n-e?” horkan a vndor “Ebadta ripkje! Kossuth seregben vdtem a drga hazt!”

Bmul a fick a furcsa regre. Trsa is nzi. S ktkedve kifordul bellk a sz:

“Hallod-e vnsg! Vitzek voltak azok, kik kzdtenek akkor, rgi idkben! Kregetknek ott dolguk mi sem lehetett! A hsk rdemeit megrz lelkben a nemzet s krptl mindazokrt, miket elvett tlk a sors. Ksrtetek mde, kik hazajrnak ijeszteni, nem kellenek mr e haza bks magyarjainak. Garast garasra meggyjtve plnek rendre a hzak, miket fldltanak egykor knnyelmen eleink. gy ht Nagyap, ne szmts koldus-piculra. Brgy mesidet unjk mr unokid!”

S mennek a fickk tovbb gnyos hahotval s a bujdos ll... dbbenve az otthoni fldn.

Varzslat jtszana tn...? Ez a fzfa...! S ott a patak, meg a rt...! Mintha egy gyermek hajdani korban, tl leten egyszer... itt futkosott volna pille utn...! s ott a martban rgre vadszott utna... rzsetzn pirtott trkbzt ama vn vackorfa rnya alatt...!

csalfa varzslat... mrt knnyes a szem, ha ltni vli a mltban azt, ami mr tovatnt...?

Mrt knnyes a szem...?

s ll a vndor a falu eltt.

s reszket bemenni a lba.

“Adjon az Isten. Keres valakit, atyafi?”

“Egy lnyt keresek csak, egy rgi lenyt. Juliska volt a neve.”

Nz az anyka s arcra rncok rnyka borul.

“Ilyen nev lnyunk nem volt, j ember, soha. Unoknk se. Ezt a nevet megholt uramnak a nnje viselte volt hajdan. De is frjhez ment messzi vidkre, j harminc ve mr annak...”

Mintha jeges kz nylna a szvhez. Fordul a vndor. Szinte szaladva siet a rgi gyermeki hzhoz. Nyalka legny itatja vlyn az krt. Arca dacos, nzse kemny.

“H, ember! Mit keres itt? Koldulni menjen a paphoz! Munks kezet akarunk, nem reszket aggokat ltni!”

Elcsuklik a vndor.

“lt egy cimborm hajdan e hzban. Neve...” s mondja nevt.

A legny szeme villan.

“Ilyen nev ember csak egy volt: apmnak a btyja a hs! De hallod-e, koldus! Pajtsodul t miknt mered venni a szdra?! lett adta haznkrt s gyszolja t a falu. Mert nagy hs volt s btor, igaz ember! Mg l a magyar, ldjk t gyermekeink s egyszer az vben rette kondul meg tornyunkban fnt a harang! Gyalzni ne merd emlkt se azzal, hogy rongy-magadat hasonltod hozz! Haztlan kregetnek mi dolga lehetne a hon hsszv nagyjaival? Szedd rongyaidat szaporn, vnsg s kotrdj a pokolba! Ha nem haltl a honrt, msok nyakra ne jjj!”

Langyos egekbl lmosan szll le az este.

lmodoz mezn bkre kolompol a nyj.

Lent a pataknl dalolva sulykol egy asszony.

Suttog szra felel a kt mgtt lnyvihogs.

s szll lefel az este.

S puha fszke van benne minden madrnak s minden emberre mcses vr valahol.

Csak egy rnyk surran lopva a kertek alatt s tnik el rkre az jben. Mgtte nyom se marad s emlkt elfjja a szl. gy ppen, akr az n dalomat, akr a kdt... mit fk shajtanak jjel lidrces lmok utn.

Ksrtetek jrnak a kertek alatt, de senki se bnja mr ket. Rgi mesk hse maradjon meg mesehsnek. Ki elhagy helyt az lk kztt brmilyen eszme miatt is: visszakvnnia azt mersze tbb ne legyen!

Csaldst ha okozott ez a dal: bocsss meg az rdeknak. Zengeni nem tud mst, mint amit sorsa mutat.

 

Ki vagyok n?

 

 Munkim:

Trsoldalak:

 

 

 

 Vren vett orszg...

 

 

 

*-*

 

Ki vagyok n?

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Hnyan is voltatok?
Induls: 2007-05-20
 
 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!