A hal�szok

Ibn Ruszt�n�l olvassuk, hogy "a magyarok, amikor elj�nnek a t�li napok, mindegyik�j�k ahhoz a foly�hoz h�z�dik, amelyikhez �ppen k�zelebb van. Ott marad t�lire �s hal�szik". Ennek ellentmond az a t�ny, hogy sem �seink s�rj�ban, sem telephelyein nyoma sincs halcsontnak, pikkelynek, s�t hiedelemvil�gunkban, m�toszaink k�z�tt a hal nem j�tszik k�zponti szerepet. A kutat�k �ltal�ban a Tihanyi alap�t�lev�lnek (1055) azt a szakasz�t id�zik hal�sz�let�nk �sis�g�re, amelyben az ap�ts�g szolg�lat�ra t�z hal�szt rendel a kir�ly. �gy v�lt�k, hogy ez az �si "hal�szbokrot" jelenti. Mivel azonban osztr�k benc�s kolostorokban is t�z-t�z hal�sz szolg�lt a szerzetesekn�l, �gy ez nem volt m�s, mint egy �ltal�nos formula. A monarchikus magyar nyelv�szek �s n�prajzkutat�k (Herman Ott�, Jank� J�nos, Munk�csi Bern�t) nagy er�fesz�t�seket tettek, hogy hal�szatunkat �sszekapcsolj�k a finnugorok hal�szat�val �s ezzel �seink "gy�jt�get�-hal�sz� kult�r�j�t" igazolj�k - eredm�nytelen�l. �seink hal�szata semmivel sem volt jelent�sebb, mint egy �tlagos v�z-k�zelben �l� n�p�. Hal�szatunkat �s gy�jt�get� kult�r�nkat egyetlen korabeli auktor vagy egyetlen r�g�szeti lelet sem igazolja. Az a t�ny, hogy az ember a term�szet-adta gy�m�lcs�ket (k�k�ny, szeder, di�, gesztenye, szam�ca stb.) �s a gomb�kat �sszeszedi �s elfogyasztja, m�g nem jelent "gy�jt�get�" kult�r�t, hiszen ilyen alapon a XX. sz�zadi eur�pai kult�r�t is nevezhetn�nk "gy�jt�get�nek".

A magyars�g bels�-�zsiai �s k�s�bbi sz�ll�shelyeinken a hal�szat nem volt jelent�s. �seink Magna Hungaria ter�let�n ismerkedhettek meg a hal�szattal kapcsolatos fogalmakkal �s k�rnyezet�kt�l nyilv�nval�an n�h�ny hal�szattal kapcsolatos sz�t �t is vettek. �seinknek szigonnyal, halfog� h�l�val, emel�h�l�val, horoggal �s kisszersz�mos hal�szattal val� halfog�s�ra eddig egyetlen adatunk �s bizony�t�kunk sincs.

Kiszely Istv�n: A magyar n�p �st�rt�nete