A m�h�szet

Az ember �s a m�hek kapcsolata a t�rt�nelem el�tti id�kig ny�lik vissza. A m�zgy�jt�st m�r egy 20 000 �ves spanyolorsz�gi sziklarajzon is l�thatunk. A m�z a k�korszak �ta nemcsak �des�t�szer, hanem k�l�nleges kultikus jelent�s�ggel is b�r. Esk�v�i �nneps�geken, temet�sekn�l, var�zsl�sokn�l tart�s�t�- �s fert�tlen�t� szerk�nt egyar�nt haszn�lt�k �s a m�z fontos gy�gyszer-alapanyag is volt. Hippokr�t�sz m�zzel is gy�gy�tott. A m�h pedig a szorgalmat, a h�ziass�got, a takar�koss�got, a j�t�konys�got, a b�tors�got, a kitart�st, az �bers�get �s az �gyess�get jelk�pezte. A r�maiak m�zbort, a kelt�k a m�zs�rt k�sz�tett�k. Bels�-�zsi�ban a Stein Aur�l �ltal felt�rt asztanai temet� egyik aknas�rja falfestm�ny�n m�hkapt�rt �s m�heket l�thatunk. Az �t�r�k nyelvben a m�het "meh"-nek, a m�zet "mer"-nek nevezik. A m�h�szet �seink kialakul�s�nak hely�n �s idej�n Eur�zsi�ban r�g elterjedt foglalkoz�si �g volt, a m�h �s a m�z szavak egyar�nt megvannak a k�nai �s a t�r�k nyelvekben. K�nai �vk�nyvek szerint a k�naiak n�gyezer �ve m�h�szkednek, de a K�rp�t-medenc�ben a honfoglal�s el�tt is ismert mesters�g volt a m�h�szet. A honfoglal�s ut�n a kereszt�ny hit elterjed�s�vel egyre nagyobb sz�ks�g lett a m�hviaszb�l val� gyerty�ra, �gy �r�sos eml�k�nk a m�h�szetr�l m�r Szent Istv�n kor�b�l sz�rmazik. 1019-ben Szent Istv�n a zalav�ri adom�nyoz�lev�lben meghagyja, hogy az ap�ts�got m�h�szet�ben senki se h�borgathassa �s az ap�ts�gnak �venk�nt tizenk�t font m�hviasz j�r. A m�h�szettel egy�tt j�rt a m�zs�r, a m�zbor �s a m�zeskal�cs-k�sz�t�s. Az �teleknek m�zzel val� �des�t�se eg�sz Eur�zsi�ban az �skort�l szinte napjainkig megmaradt.

Kiszely Istv�n: A magyar n�p �st�rt�nete