A koh�szok

A bronz Eur�zsi�ban a Krisztus el�tti m�sodik �vezredben v�lt �ltal�nosan haszn�ltt�; az els� bronz�nt�k a perzs�k �s a k�naiak voltak. Bronzb�l nemcsak fegyvereket �s �kszereket, de m�s haszn�lati t�rgyakat, mint pl. �st�ket is k�sz�tettek. A vas Afrik�ban igen kor�n, Eur�p�ban csak a Krisztus el�tti els� �vezred elej�t�l ismert. A vas megmunk�l�sa Eur�p�ban �s �zsi�ban k�zel egyid�ben kezd�dik; a K�rp�t-medencei avar �s honfoglal� magyar vasolvaszt�-kemenc�k (Tarj�npuszta, D�nesfa, Sopron, Harka, Nemesk�r) k�zel azonos sz�nvonal�ak voltak, mint Eur�pa m�s r�szein l�v�k. Liudprand �rdemesnek tartotta megjegyezni, hogy a magyarok 899-900-ban miel�tt hadra sz�lltak volna, eg�sz t�len �t szorgalmasan dolgoztak a fegyverek �s a nyilak k�sz�t�s�n. A K�r t�rzsbeli harka (kharhasz), a harmadik legfontosabb m�lt�s�g vastermel� hely mellett v�lasztotta meg sz�ll�shely�t Sopron k�zel�ben �s a magyarok tov�bb haszn�lt�k az avarok vasolvaszt�it, amely ugyanolyan technol�gi�j� volt, mint amilyeneket �k m�r kor�bbr�l ismertek. A vasolvaszt�ssal kapcsolatos szavaink - "koh(�)", "vasver�", "harap�(fog�)", "�ll�", "ver�h�z" stb. �si, honfoglal�s el�ttiek. N�pmes�inkben ott szerepel az �gi Kov�cs vagy az Orsz�gkov�cs alakja, �s a Vasas, Vasad, Rudnok, Rednek stb. helys�gnevek is �rzik vaskoh�szatunk eml�k�t.

Kiszely Istv�n: A magyar n�p �st�rt�nete