Az asszonyok munkája

Míg a férfiak a bronz- a vas- és a csont feldolgozását végezték, a nők más jellegű munkát végeztek; szövéssel-fonással, ételek készítésével foglalkoztak. Mivel ezek a az agyagok nem időtállóak, a hétköznapi munkáik nem "különlegesek", így alig maradt írott és tárgyi emlékünk asszonyaink munkájáról. Itt-ott villanik csak fel egy-egy emlék róluk: Gardizi a leánykérésről írt, Szent István törvénykönyvében a még szokásos "leányrablásról" olvashatunk, a Képes Krónika pedig Géza fejedelmünk feleségéről, Saroltról jegyzi meg, hogy "végtelenül szép, szilaj természetű, éktelen haragú volt, a bort nem vetette meg és szeretett lovagolni". Gyönyörű leírást olvashatunk a Gellért-legendában az őrlő magyar leány dalolásáról. Analógiából tudjuk, hogy honfoglalóink nőinek feladata volt a sütés-főzés, az állatok gondozása, a fejés, a len- és kender feldolgozása, a nemez kallálása, a szőnyegek szövése, a sarlóval való aratás és a cséplés.

Kiszely István: A magyar nép őstörténete