A b�rm�vesek

Nagy�llattart� �seinkn�l a vad�szat nem �lelemszerz�s, hanem sz�rme- �s b�rszerz�s c�ljait szolg�lta. A vadb�rt a bels�-�zsiai n�pek t�bbnyire hozom�nyba adt�k, gondoljunk csak arra, hogy a "h�lgy" szavunk egyszerre jelent n�t �s hermelint. B�rsz�ks�glet�k nagyobbik r�sz�t h�zi�llataikt�l szerezt�k be. B�rt�rgyaink sajnos mind elpusztultak, csak a csatokhoz �s m�s f�mt�rgyakhoz oxid�l�dott b�rmaradv�nyokb�l k�vetkeztethet�nk �si b�rm�vess�g�nk fejletts�g�r�l. �seink sok b�rt haszn�ltak l�szersz�maikhoz, rangjelz�st is ell�t� �veikhez, tarsolyaikhoz, tegezeikhez �s cip�j�kh�z. A nyersb�r kidolgoz�s�hoz bizonyos szinten minden p�sztor �rtett, az ig�nyesebb darabokat azonban j�l k�pzett �s nagy tapasztalatokkal rendelkez� b�rm�ves k�sz�tette. B�rb�l k�sz�lt a p�sztorok g�ny�ja, a suba �s a h�tib�r (vagy kacag�ny), de lak�sukban is szerepet kapott az �llati sz�rme �s a b�r. Egy suba 6-8 birka b�r�b�l ker�lt ki. A suba szerep�t parasztjainkn�l sz�pen �rja le T�m�rk�ny Istv�n: "A suba k�z�ns�ges b�tordarab a parasztembernek. Sz�k, �gy, p�rna, d�v�ny, t�len k�lyha, ny�ron j�gverem az neki. Enni lehet a b�r�n, meg h�st osztani rajta; �s ha belek�tik a serd�l� leg�nyt, elhagyja a harmadnapos hideg. Azt�n, ha bele�ltetik a gyereket, az annak gy�ny�r�s�g".

Kiszely Istv�n: A magyar n�p �st�rt�nete