A kereskedelem �s a v�s�r

�seink h�ztart�suk egyszer�bb t�rgyait maguk �ll�tott�k el�. �lelemmel �seink nagy �llat�llom�nyuk �s fejlett f�lm�vess�g�k r�v�n mindig j�l el voltak l�tva. Az �lelem megszerz�s�hez p�nzre nem volt sz�ks�g�k; ezzel csak a kalandoz�sok idej�n ismerkedtek meg. A szerzett p�nzeket azonban ekkor sem fizet�sre, hanem �tf�rva csizm�juk �s ruh�ik d�szek�nt haszn�lt�k fel. Mivel a K�rp�t-medence igen gazdag volt ez�stben (Selmec k�rny�k�n) �s aranyban (Zalatn�n), �gy �seink �llatok�rt, mez�gazdas�gi term�kei�rt, aranyuk�rt, ez�st�k�rt a keleti piacon pr�meket, sz�nyegeket, selymeket �s brok�tokat v�s�roltak. Keleti v�s�rokon val� r�szv�tel�nkr�l Ibn Ruszta is megeml�kezik �rva, hogy Kercsbe �rkezve "a magyarok biz�nci brok�tot, gyapj�sz�nyegeket, �s m�s biz�nci �rukat vesznek". A korabeli auktorok le�rj�k, hogy a magyarokn�l "pompa �s gazdags�g" uralkodott. A K�rp�t-medence beleesett abba a nagy eur�pai kereskedelmi �tvonalba, amely Pesten �s Vereck�n kereszt�l Kijev fel� vezetett, de az �szak-d�li - Al-Duna, Morvaorsz�g-Odera - �tvonal is haz�nkon �t vezetett. A peresljevicei v�s�rok nagy vonzereje a magyar ez�st volt. A magyarok a pr�gai v�s�rokon biz�nci szolidusokkal fizettek. A normannok nagy mennyis�gben sz�ll�tottak magyar szably�kat Skandin�vi�ba; m�zeumaik ma is tele vannak ilyenekkel.

Kiszely Istv�n: A magyar n�p �st�rt�nete