
Wass Albert: Hajtrtt
"Hajtrtt vagyok a tengeren. Palackomat a tengerbe vetem. Beleshajtottam a sorsomat, Flelmemet s sok bs gondomat. S most szz pecsttel elzrt bnatom a hullmok kedvnek tadom. Merl, rkre tn, a mlybe le s aranyhalacskk jtszanak vele. De lehet, hogy mg perce j neki, s egy bs hullm majd egyszer flveti. S kidobja egy kz „tn az Isten” egy gondtalan kor lbai el. Borzadtan olvassk, kik rtallnak s gy suttogjk dbbenve egymsnak. „Valahol szrny vihar lehetett… S a viharban egy nemzet elveszett…!” |