Wass Albert: �j sz�kely sirat�

Istenem, Istenem, de elhagyt�l engem
hontalan bujdosni messzi idegenben.
Ap�mot, any�mot, sz�p kicsi h�gomat
odahagy�d veszni az nagy erd�k alatt,
az nagy erd�k alatt. Hol hal�lra hagytad,
sz�p k�cs�ny falumat.
Verje meg az Isten azt, ki ottan mulat!
Verje meg az Isten, �tokkal les�jtsa
azt, ki tette l�b�t erdei �tra,
arra, ki hegyen �t Sz�kelyf�ldre vezet!
Sorvaszd el, �risten, �tokkal a kezet,
azt, ki hozz��re ap�mhoz, any�mhoz,
sz�p le�ny-h�gomhoz, �n sz�kely
fajt�mhoz!

Sz�p le�ny-h�gomat rabl�k leszakaszt�k,
ap�mot, any�mot rabl�ncon most
hajtj�k
idegen utakon, nagy hegyi utakon,
hogy �n sz�kely falum puszt�ba
maradjon.
Istenem, Istenem, s�rva vezekeln�m,
ruh�mat megt�pn�m, magam
megal�zn�m:
csak add, hogy pusztuljon f�ld�nkr�l az
�rm�ny!
Nagy hegyi rabl�knak, gonosz k�noz�knak
hogy j�jj�n hal�la,
szeg�ny sz�kelyeknek szabadul�s�ra.

Istenem, Istenem, ne n�zd gy�nge
voltom,
gy�nge asszony-voltom:
�n �rva n�pemet, sz�nd meg, Uramisten,
f�ld�nfut�-sorsom.
Tudom �n: mi b�n�nk. �rva fajt�m v�tke.
Pog�ny nagy gazoknak sima
nyelvj�r�sa,
sima nyelve ut�n fekete korb�csa,
szeg�ny sz�kelyeknek ez l�n pusztul�sa.

De ki minket egyszer m�gis hazavezet,
�ldd meg, Isten, azt a csodat�v� kezet!
Add, hogy olyan legyen, mint a hegyi
ork�n:
fojtsa a sz�t gonosz nagy gazoknak
tork�n,
s�p�rje az f�ldet eleit�l v�gig,
l�ngoljon bossz�ja f�l az magos �gig,
ap�nk�rt, any�nk�rt, kicsi h�gocsk�m�rt
megfizessen n�ki t�zzel, vassal, v�rrel!

Add, hogy ott lehessek �n is nagy Vez�rrel!
T�z k�rm�mmel v�jn�m el�tte az �sv�nyt,
gy�nge kis balt�mmal f�kat kid�nten�k!
Gy�nge asszonyl�bam k�vet sebezhetn�k,
gy�nge asszonyv�llam szikl�t mozd�tana,
csak haza mehetn�k!

Minden im�ds�gom egy csokorba szedem,
Im�, Uramisten, l�bad el� teszem.
Nem kell n�kem semmi, bujdossak
�r�kk�,
ne legyen �nnekem h�zam soha t�bb�,
h�zam, kincsem, marh�m, szeret�
csal�dom:
csak otthoni f�ld�n legyen a hal�lom!
Csak otthoni hegyek cs�csa f�l�tt l�ssam
felkelni a napot aranyos pal�stban,
otthoni sz�l f�jja, otthoni f�k hallj�k
magyari vit�zek harci riad�j�t!

Sz�vesen halok meg orsz�g�t �rk�ban,
orsz�g�t �rk�ban, m�ges nagy v�gs�gban:
otthoni erd�knek puha �rny�k�ban.
Csak huny� szememmel l�ssam m�g a
m�net,
melynek b�szke h�t�n b�szke Vez�r
l�ptet,
magyarok vez�re, sz�kelyek gyul�ja,
kit adott az Isten
bujdos� n�p�nek vigasztal�s�ra.
S nagy gonosz gazoknak v�gtelen
pusztul�s�ra.