Nemzetszeretet, a magyar nemzet múltja és jövője magyarságismeret

Ország és magyarság az egy.

( Tavaszi szél )

 Halott népnek halott zászlaja van.

( Magukrahagyottak )

 Most olyan a világ, hogy az ember azt hiheti: az egyszerű, szép és tiszta dolgok kivesznek belőle egészen.

( Jönnek )

 Létszámunkhoz viszonyítva teljesítményünk aránya túltesz minden más nemzet fiain! Idők során bárhová is vetett ki bennünket, magyarokat a történelem vihara: megálltuk a helyünket mindenütt. Tiszteletet szereztünk a magyar népnek, és javára szolgáltunk a befogadó országoknak. Büszkék lehetünk származásunkra, múltunkra, kultúránkra, teljesítményeinkre. De csak akkor, ha mi magunk is, életmódunkkal, cselekedeteinkkel méltónak igyekszünk lenni örökségünkhöz, hogy azt megőrizve, gazdagítva továbbadhassuk fiainknak, unokáinknak.

( Magyar örökségünk )

 Ideje, hogy a kútmérgezések, hitelrontások, áskálódások, céltalan kritizálások megszűnjenek közöttünk. Olyan betegségek ezek a magyarság testében, amelyeket ha nem vágjuk ki onnan, elöbb-utóbb halálunkat okozzák. S ennél céltalanabb és dicstelenebb módon még nem veszett el nép ezen a világon.

( Józan magyar szemmel )

 Ha kürtöm lenne, riadót fújnék rajta nappal és éjszaka. Ha kardom lenne, vérbe mártva hordoznám körül a világon. De csak a szó maradt meg a nyelvem gyökerén, s a hang, mely beleordítja ebbe a megkergült világba: SEGÍTSÉG, EMBEREK! PUSZTUL A MAGYAR!

( Zsoltár és trombitaszó )

 Egy nemzet csak akkor válik valóban rabbá, ha elveszíti minden szabadságba vetett hitét. […]  Ha feladjuk ezt, nemzetünk jövendőjéhez való jussát is feladjuk.

( Ausztráliai magyarság,1971. április )

 Aki jómódban él, annak sok a félni valója, amikor más bajáról van szó. Míg pártolókat ű, mecénásokat a gazdagok között kell keresnünk, szövetségeseket csak ott találunk, ahol hozzánk hasonló fejek hajolnak össze gondterhelt virrasztásban.

( Józan magyar szemmel )

"Fél világot is bejárhatod, más ember földjén testvértelen leszel

s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot, ha nemzetedről megfeledkezel."

( Wass Albert )