Nemi er�szak, v�rfoci �s sz�p szak�llak

2007 szeptember 15-e azzal fog bevonulni a t�rt�nelembe, hogy ezen a napon volt a szigethalmi vikingcsata. A magyar vikingek szoros k�zdelemben gy�ztek a magyar vikingek ellen. A csapatok kardokkal, bunk�sbotokkal �s kopj�kkal t�madtak egym�sra, a v�g�n pedig v�rfocival vezett�k le a fesz�lts�get.

A h�tv�g�n id�utaz�st tett�nk a XI. sz�zadba, ahol kider�lt, hogy m�g ennyire sem voltak elhat�rolhat�ak a nemzetis�gek, mint most. A nemek ann�l ink�bb.

Mikor oda�rt�nk II. Vikingfesztiv�l helysz�n�re a szigethalmi laktanya melletti E-ME-SE Parkba (Eur�pai K�z�pkori Skanzen - European Medieval Settlement), a vikingek �pp pajzsfalba t�m�r�ltek. A v�rfalr�l t�z�ves forma harcosok r�h�gve l�tt�k �ket nyilakkal, de v�g�l a drab�lis vikingeknek siker�lt �tt�rni�k a falon, �s elkezd�d�tt, ami ilyenkor el szokott kezd�dni. A nemi er�szak. A v�rb�li n�ket kihurcolt�k a csatamez�re, �s gyakni kezdt�k �ket. Akinek pedig nem jutott szabad n�fel�let, az szurkolt az �ppen gyak�nak. A l�tv�ny sokkol� volt, hi�ba ez csak j�t�k, az�rt egy ilyen vikinghorda f�lelmetes, �s ugye r�gen ez t�nyleg �gy ment. A meggyal�zott n�k ezut�n n�gyk�zl�b, de vid�man kim�sztak a csatat�rr�l, �s elkezd�d�tt az �tk�zet.

H�bor�

„Az a feladatuk, hogy ak�r �let�k �r�n is megments�k a falut” – hallatszott a hadvez�rnek t�n�, �m most csak a moder�tor szerep�t bet�lt� k�z�pkori harcos hangja a hangsz�r�b�l. A harc levez�nyl�je, Magyar Attila [1] (nomen est omen) val�j�ban az eg�sz Vikingfesztiv�l szervez�je, �s a hagyom�ny�rz� E-ME-SE Park megalap�t�ja. A sz�p f�rfi m�sf�l �ve a skanzen egyik jurt�j�ban �l, �s �letm�drekonstrukci�t folytat, hogy t�bbet megtudjon a korr�l, a XI. sz�zadr�l. Vikingjei „h���” „h��” vagy „aaaaaaaargh” csataki�lt�sokkal, pajzsaik �s hus�ngjaik �temes ver�s�vel hergelt�k magukat a k�zdelemre. Ilyet szerintem mindenkinek l�tnia kell egyszer az �letben, nagyon j�. Maga az �sszecsap�s, a legizgalmasabb r�sz nem tartott tov�bb p�r m�sodpercn�l, a vikingek f�leg saj�t �lt�zet�k �ldozat�ul estek, a nagy kavar�sban leh�zta �ket a ruh�juk s�lya.Azt�n egyszer csak valaki �v�lt�tt egy nagyot, �s ezzel eld�lt, hogy melyik csapat nyert. Ezut�n var�zslatos botokkal fel�bresztett�k az elesetteket, majd m�g lej�tszottak k�t csat�t. „Miut�n kider�lt, hogy magyarjaink nem tudt�k megv�deni er�dj�ket, egy bar�ts�gos csat�ra m�g �sszegy�ltek” – konfer�lta fel a m�sorvezet�. A csatat�ren egy�bk�nt hat cseh vikingharcos is harcolt a magyarok oldal�n. „A v�r d�b�r�g az agyban, kirekesztve az �rtelmes gondolkod�st, ez�rt azt�n m�g egyszer fognak harcolni” – sz�lt a hangsz�r�b�l az utols� v�rengz�s el�tt.

R�gi id�k focija

A csata ut�n a vit�zek „�tvedlettek”, ledobt�k v�rtjeiket, �s v�rfocira gy�ltek �ssze. A v�rfoci, mint Magyar Attil�t�l megtudtuk, az�rt v�r, mert folyhat k�zben a v�r a j�t�kosb�l. A l�tv�nyos sportnak nincsenek szab�lyai, tal�n csak annyi, hogy meztelen fels�testtel kell h�dolni neki. Magyar szerint ez a focinak az �se, lovasok r�gen egy b�rdarabot vagy mag�t a j�sz�got – pl. kecsk�t - dob�lt�k.

Hogy j�nnek ide a vikingek?

Sokan az el�ad�sokon k�v�l is pr�b�ltak a XI. sz�zadban maradni, egyesek p�ld�ul nem haszn�ltak ev�eszk�z�ket �tkez�shez, �s t�bben az udvariass�gi formul�kat mell�zt�k el�szeretettel. A szervez� elmondta, hogy sokan val�sz�n�leg az�rt v�gynak vissza ebbe a korba, mert ez m�g egy tiszta id�szak volt. "A viszonyok egy�rtelm�ek voltak, a f�rfi f�rfi volt, a n� az n�, �s nagyon fontos volt a becs�let" - magyar�zta.

De hogy mi k�ze a magyaroknak a vikingekhez, azt is elmondta. Egy elm�let szerint Szent Istv�n test�rs�ge egy 6-800 harcosb�l �ll� viking g�rda volt. Az�rt voltak nagyszer� harcosok a vikingek, mert n�luk trad�ci�, hogy fontosabb a dics� hal�l, mint saj�t �let�k ment�se. A marcona figur�k ha kialkudtak egy rendes zsoldot, akkor ak�r az �let�ket adt�k uruk�rt. Technikailag pajzshaszn�latban �s a k�tkezes d�n balt�z�sban ny�jtottak kiemelked�t.

Nem a m�ret a l�nyeg, hanem hogy hogyan �ll

Mikor az esti sz�l elkezdte borzolni a szak�llakat, megkezd�d�tt a szak�llsz�ps�gverseny. Szak�llban m�g gy�rniuk kell az indul�knak, mi valami ilyesmire [2] sz�m�tottunk a programaj�nl�t olvasva, de az�rt voltak tehets�ges versenyz�k. Sok helyb�li n� mondta, hogy j�ttek megn�zni a j�, szak�llas pasikat.

Nem voltak sz�r�s sz�v�ek, hiszen h�rom kateg�ri�t is ind�tottak: term�szetes teljes szak�ll, term�szetes f�lszak�ll (amikor a sz�rfolyamatban megszak�t�s van) �s szabad st�lus. �gy szinte az alig l�that�, szinte csak borost�nak nevezhet� sz�rzettel is sim�n lehetett indulni, �s meg is tett�k. A legextr�mebb szak�ll a nagy loboncokon k�v�l egy befont, de nem t�l hossz� szak�ll volt, �s indult egy kerekessz�kes �r is, aki meg is nyerte a f�lszak�ll kateg�ri�t, b�r mi nem l�ttuk, mert a k�z�pkori v�r, ahol tartott�k a versenyt, nem volt akad�lymentes.

A szak�llverseny hangulat�t a csat�t�l �s a v�rfocit�l felhev�lt f�rfiak korablei besz�l�sai var�zsolt�k m�g korh�bb�. „Nem a m�ret a l�nyeg” – mondt�k, vagy „a kevesebb n�ha t�bb” vagy „A l�bad nem sz�r�sebb?” vagy „Na m�g a kisl�ny is s�rva fakad t�led”.

Arcsz�rf�tis

A hagyom�nyos sz�ps�gversenyek mint�j�ra a versenyz�k k�rbevonultak a sorsz�mukkal. Ehhez k�pest annyi extr�t megk�vetelt a verseny specifikuss�ga, hogy felvonul�s ut�n a zs�ri megtapogathatta �s belet�rhatott a versenyz�be. Az egyik lelkes, k�z�pkori �lt�z�k� h�lgynek (a zs�riben csak n�k voltak) p�ld�ul olyan szint� szak�llf�tise volt, hogy a v�g�re teljesen elv�r�s�d�tt az arca az izgalomt�l. Minden valamire val� versenyz�t organoleptikus vizsg�latnak vetett al�. Megpuszilta, �s saj�t arc�hoz d�rg�lte a f�rfias sz�rzetet, �s k�zben kuncogott, szinte az �nk�v�letbe juttatva mag�t ezzel. Teh�t ha valamelyik indul� addig nem j�tt volna zavarba a vonul�st�l, azt a d�rg�l�z� h�lgy a v�g�n elint�zte.

Kifel� menet m�g belecs�ppent�nk egy autentikus zenei el�ad�sba, ami a skanzen z�lds�geskertj�ben zajlott. A git�ros a szak�llsz�ps�gverseny gy�ztes�t, a h�romgyerekes, J�zus kin�zet� f�rfi �nek�t k�s�rte, �s itt v�gk�pp felderengett valami abb�l, hogy milyen lehetett r�gen Woodstockban. Mindent �sszevetve az �tsz�z forintos bel�p� biztosan meg�rte a javar�szt helyb�liekb�l �ll� k�z�ns�gnek. B�r az autentikus �telekb�l csak m�anyagt�ny�ros guly�slevest tal�ltunk.

Forr�s: www.index.hu