R�viddel azut�n, hogy a K�rp�t-medence j�l megalapozott gazdas�gi, kultur�lis �s politikai egys�g�t sz�trobbantott�k a zabol�tlan �rzelmek �s a felel�tlen politikai kalandv�gy, egyre t�bben j�ttek r� arra, hogy azok a t�rs�gek, ahol sz�zadokon �t j� n�h�ny nemzetis�g �lt egym�s mellett, teljesen k�l�nb�z� probl�m�kat vetnek fel, mint azok, amelyeknek homog�n a n�pess�ge. A t�bbnemzetis�g� orsz�gok eset�ben a szertelen/f�ktelen demokr�cia �pp olyan �rtalmas �s vesz�lyes, mint a sz�ls�s�ges nacionalizmus, mert el�seg�ti, hogy a t�bbs�gi nemzet felt�tlen uralmat gyakoroljon az �sszes l�tez� nemzetis�g felett. M�sr�szt ott, ahol a nemzetis�gi csoportok �vsz�zadokon kereszt�l gyakorlatilag �tfedik egym�st, lehetetlen b�rmif�le hat�rvonalat h�zni k�z�tt�k an�lk�l, hogy valamif�le kisebbs�gi st�tuszba degrad�ln�nk �ket, annak �sszes borzalmas k�vetkezm�ny�vel, amit ma ez a kifejez�s takar.
Az a bev�ndorl�, aki enged�lyt kapott arra, hogy Amerika f�ldj�re l�pjen �s ott letelepedjen, �g a v�gyt�l, hogy asszimil�l�djon �s amerikaiv� v�ljon. Egy nemzetis�gi csoport azonban, mely sok �vsz�zadon �t �lt egy adott ter�leten, nem fogja feladni saj�t nyelv�hez, kult�r�j�hoz �s �nrendelkez�shez val� jog�t csup�n az�rt, mert valamif�le katonai vagy politikai helyzet folyt�n sz�l�f�ldj�n egy nagyobb �s er�sebb szomsz�dos nemzet �tvette a hatalmat. Az olyan nevek, mint a n�met, magyar, horv�t, szlov�k vagy rom�n, olyan embereket takar, akiknek k�z�s sz�rmaz�sa, kult�r�ja �s nyelve az �vsz�zadok sor�n saj�tosan megk�l�nb�ztethet� �s k�l�n�ll� nemzeti entit�ss� fejl�d�tt. Ez�rt ezek a nevek nem "orsz�gokat" jel�lnek, mint "Amerika", "Kanada" vagy "Braz�lia", hanem k�l�nb�z� h�tter� n�peket, amelyek abban a f�ldben gy�kereznek, amelyet t�rt�net�k �s kult�r�juk �ltal meg�r�k�ltek. Ez�rt rendelkeznek bizonyos elidegen�thetetlen jogokkal, amiket figyelembe kell venni: a nyelv�kh�z �s kult�r�jukhoz val� jogot, tov�bb� az �nrendelkez�shez �s �nkorm�nyz�shoz val� jogukat. Egyetlen olyan "t�bbs�gi" nemzetnek, amelynek katonai er�vel vagy politikai man�verez�ssel siker�lt egy m�s nemzetis�gek �ltal lakott ter�leten megszereznie a hatalmat, sincs joga ahhoz, hogy kiirtsa, er�szakkal asszimil�lja �ket, er�vel elt�vol�tsa sz�l�f�ldj�kr�l, vagy hogy megtagadja t�l�k a nyelv�kh�z, kult�r�jukhoz �s �nrendelkez�s�kh�z val� jogukat.
Ez�rt abszol�t sz�ks�ges, hogy az ilyen t�bbs�gi nemzet �ltal l�trehozott �llamforma el�g rugalmas legyen ahhoz, hogy szavatolja a megfelel� korl�toz�sokat a "t�bbs�gi hatalom" gyakorl�sa sor�n, valamint ahhoz, hogy a nemzeti kisebbs�geket elfogadja olyan adminisztrat�v �s kultur�lis entit�sk�nt, amelyeknek teljes auton�mi�ja van az orsz�g politikai keretein/berendezked�s�n bel�l. Olyan ter�leteken �s t�rs�gekben, ahol a k�l�nb�z� nemzetis�gek szoros egy�tt�l�se elker�lhetetlen, minden nemzetis�g jogait tiszteletben kell tartani a k�t- �s h�romnyelv�s�g seg�ts�g�vel a nyilv�nos helyeken, hivatalokban, iskol�kban stb., egy�tt azzal a jogukkal, hogy megfelel�en k�pviselik �ket a helyi �nkorm�nyzatban.
Az elm�lt sz�zadok feudalista rendszer�ben nem voltak t�bbs�gi �s kisebbs�gi probl�m�k K�z�p-Eur�p�ban. Csup�n oszt�lyok voltak: jobb�gyok, b�rl�k, szabad parasztok, keresked�k, kalm�rok, hivatalt visel�k, oktat�k, a paps�g, a kisnemess�g �s az arisztokr�cia. Az orsz�got a nemess�g korm�nyozta. A K�rp�t-medenc�ben, amit 1000-t�l 1920-ig Magyar Kir�lys�g vagy "Szent Istv�n koron�j�nak f�ldjek�nt" ismertek, a korm�nyz�s nyelve a 19. sz�zad els� fel�ig a paps�g �ltal elterjesztett latin volt, ami szerte Eur�p�ban a m�velt oszt�lyok "nemzetk�zi nyelve" lett. A helyi �nkorm�nyzatok nyelve azonban mindig is a jobb�gyok, b�rl�k, parasztok, keresked�k �s kalm�rok nyelve volt, akik a falvakban, v�rosokban �s a ker�letekben �ltek; mindegyik nemzetis�gnek megvolt a maga temploma �s iskol�ja, melyet a f�ldesurak �p�ttettek �s tartottak fenn. Ezek k�z�tt a f�ldesurak k�z�tt, a nemess�g soraiban, a magyarok mellett volt sz�mos n�met, horv�t, szlov�k, rom�n �s szerb, akik kultur�lisan �s nyelvileg is beilleszkedtek a fels� oszt�lyba, �s "magyar nemesk�nt" tev�keny szerepet j�tszottak a korm�nyz�sban.
A t�bbs�g kontra kisebbs�g probl�ma a francia forradalom ut�n �t�tte fel fej�t, amikor a "nacionalizmus" mint olyan megsz�letett. A magyar kir�lys�g alkotm�ny�nak k�sz�nhet�en a k�l�nb�z� nemzetis�gek kult�r�ja �s �nrendelkez�si joga biztos�tva volt. A magyar t�bbs�g �s a k�l�nb�z� nemzetis�gi csoportok k�z�tti torzsalkod�st B�csb�l sz�tott�k a 18. �s 19. sz�zadban, amikor Magyarorsz�g megk�s�relte ler�zni a Habsburg-uralmat �s visszanyerni f�ggetlens�g�t. A j�l ismert "oszd meg �s h�d�tsd meg" mott�nak engedelmeskedve a cs�sz�ri korm�ny sikeresen ford�tott egym�s ellen n�h�ny nemzetis�get, k�l�n�sen az erd�lyi rom�nokat a magyarok ellen �gy, hogy nekik �g�rt�k a l�zad� magyar nemess�gt�l elkobzott f�ldeket. Miut�n az ifj� Ferenc J�zsefnek siker�lt az orosz c�r seg�ts�g�vel levernie a szabads�gharcot �s h�sz�vi kegyetlen elnyom�ssal b�ntette a magyarokat, az egym�s mellett �l� nemzetis�gei ezen ellent�te er�s�d�tt. Az 1867-es kiegyez�st k�vet�en, amikor a cs�sz�rt v�g�l elismert�k magyar kir�lynak, cser�be pedig a magyar orsz�ggy�l�s �jra �ssze�lt �s Magyarorsz�got hivatalosan "egyenl� f�lk�nt" elismert�k a dualista Monarchi�n bel�l, a gy�l�let magjai m�r megm�rgezt�k a lelkeket. A magyarok nem feledhett�k azt, hogy a Kossuth Lajos vezette 1848-as szabad k�zt�rsas�got az osztr�k cs�sz�r gy�zte le rom�n, horv�t, szerb �s rom�n sz�rmaz�s� szomsz�daik seg�ts�g�vel. Szint�n nem feledhett�k azokat a borzalmas atrocit�sokat, amelyeket ezek a nemzeti kisebbs�gek k�vettek el a magyar v�rosok �s falvak v�dtelen lakosai ellen.
M�sfel�l a nemzetis�geknek teljes f�ggetlens�get �g�rtek az osztr�k uralom alatt, �s egyre csak k�vetel�seiket hangoztatt�k az �jj�alak�tott magyar orsz�ggy�l�sben. A n�vekv� ellent�teket felel�tlen politikusok kihaszn�lt�k, akik nem t�r�dtek az orsz�g j�v�j�vel, csup�n saj�t nemzetis�gi csoportjuk j�v�j�vel. Ezeknek a manipul�ci�knak k�sz�nhet�en a magyar kir�lys�g ezer�ves, t�bbnemzetis�g� �llamkomplexusa az I. vil�gh�bor� ut�n t�bb kisebb nemzet�llamra szakadt, gazdas�gi pusztul�st �s neh�zs�get hozva az eg�sz K�rp�t-medenc�re, �s hihetetlen szenved�st azokra, akik hirtelen elnyomott kisebbs�g, idegen orsz�gok m�sodoszt�ly� �llampolg�rai lettek saj�t sz�l�f�ldj�k�n.
Igaz, hogy a mindk�t vil�gh�bor�t k�vet� b�keszerz�d�sek tartalmaztak a kisebbs�gek v�delm�re vonatkoz� klauz�kat. Ezek a kit�telek azonban nem csak hogy nem voltak egy�rtelm�en megfogalmazva, de a b�ke l�trehoz�inak nem siker�lt t�rv�nyi hat�s�got l�trehozni a kisebbs�gi panaszok sz�m�ra. Ily m�don a kisebbs�geknek nem volt hov� fordulniuk az uralkod� t�bbs�g k�zigazgat�si, t�rsadalmi, politikai, kultur�lis �s gazdas�gi t�lkap�saival szemben. "Jogaik" csak pap�ron l�teztek, a gyakorlatban nem.
Ma m�r bizony�tott t�ny, hogy az I. vil�gh�bor� gy�ztes hatalmai �ltal elk�vetett hib�k fektett�k le a II. vil�gh�bor� alapjait. Ut�na a hib�k m�g nagyobbak lettek. Ma Rom�nia, Csehszlov�kia, Jugoszl�via �s Belorusszia (ami szint�n a K�rp�t-medence r�sze, �s a Szovjetuni� tartja megsz�ll�s alatt) kisebbs�geinek helyzete rosszabb, mint valaha, �s az ENSZ chart�ja szerint "kultur�lis n�pirt�snak" min�s�l. Rom�nia eset�ben a korm�ny �s a politikai rend�rs�g kisebbs�g ellen elk�vetett brut�lis cselekedeteit nevezhetj�k �zig-v�rig n�pirt�snak: az eg�sz civiliz�lt vil�g �gbeki�lt� sz�gyen�nek. (L�sd: "Genocide In Transylvania, a Documentary", Danubian Press, 1986.)
Er�s �rz�s�nk, hogy a vil�gb�ke �rdek�ben minden szabad f�rfinak �s n�nek k�teless�ge az�rt dolgozni, hogy v�get vethess�nk az elnyom�snak, az igazs�gtalans�gnak �s az emberi szenved�snek mindenhol a vil�gon. A K�rp�t-medence hat�rozottan olyan hely, ahol az igazs�gtalans�g, az elnyom�s, az �ld�ztet�s �s az emberi szenved�s burj�nzik. A helyzet orvosl�sa �rdek�ben el�sz�r is ki kell b�k�teni az egym�s mellett �l� nemzetis�geket, azt�n k�r�ltekint�en meg�j�tani a jelenlegi strukt�r�t. A kis nemzet�llamok t�m�r�l�s�t, ahol mindegyiknek saj�t nacionalisztikus tendenci�ja van, mellyel pr�b�lja megfojtani nemzeti kisebbs�geit, nagy �s mindent mag�ba foglal� egys�ggel kell felv�ltani, mely k�pes �sszehangolni a t�rs�g gazdag term�szeti forr�saira �p�l� ipar�t �s kereskedelm�t, s ugyanakkor otthona mindenkinek, ki ott �l, b�rmilyen nyelvet besz�ljen is.
Ez a c�l; �s ezennel felh�vunk minden j� sz�nd�k� �s �szinte gondolkod� embert, hogy gondolkodjon el a probl�m�n. B�rki, aki azt hiszi, tal�lt megold�st, egy m�k�d� �tletet: ossza meg vel�nk ennek a negyed�vi foly�iratnak a has�bjain, melyet a K�rp�t-medence igazs�gos b�k�j�nek szentelt�nk.