Wass Albert:Csillagvir�gok

Mikor a tavasz osztja cs�kjait,
S a z�ld erd�k�n napsug�r ragyog,
Fel�brednek a nedves p�zsiton
Piciny,feh�r kis f�ldi csillagok.

A harmatcseppes r�tek b�rsony�ra
Feh�ren hull ezer csillagvir�g,
Felette lassan elsusog a szell�,
S az erd� sz�l�n intenek a f�k...

Volt egyszer egy csillag...f�nyes...ragyog�,
Ez�st sug�rt�l t�nd�k�lt az �g,
Reggel is sok�ig oltogatta
Er�s f�ny�t a k�kes messzes�g...

Egyszer megl�tott messze valahol
Egy s�padt f�ny� testv�r csillagot...
De elvesztette...s keserves b�nat�ban
A horizonton v�gigv�gtatott...

Azt�n sz�thullott...ezer kis vadvir�gra,
S a f�ldre hullva t�bb� nem ragyog...
A t�lgyfaerd�k p�zsitsz�nyeg�n
Keresik azt a s�padt csillagot...

Verseim piciny csillagvir�gok,
S �n egy olyan hull� csillag vagyok,
Ezer darabra t�pve lelkemet
Keresem azt a testv�r csillagot...