
Wass Albert:Csillagvirgok
Mikor a tavasz osztja cskjait,
S a zld erdkn napsugr ragyog,
Felbrednek a nedves pzsiton
Piciny,fehr kis fldi csillagok.
A harmatcseppes rtek brsonyra
Fehren hull ezer csillagvirg,
Felette lassan elsusog a szell,
S az erd szln intenek a fk...
Volt egyszer egy csillag...fnyes...ragyog,
Ezst sugrtl tndklt az g,
Reggel is sokig oltogatta
Ers fnyt a kkes messzesg...
Egyszer megltott messze valahol
Egy spadt fny testvr csillagot...
De elvesztette...s keserves bnatban
A horizonton vgigvgtatott...
Aztn szthullott...ezer kis vadvirgra,
S a fldre hullva tbb nem ragyog...
A tlgyfaerdk pzsitsznyegn
Keresik azt a spadt csillagot...
Verseim piciny csillagvirgok,
S n egy olyan hull csillag vagyok,
Ezer darabra tpve lelkemet
Keresem azt a testvr csillagot...
|