
Wass Albert: A Nap
Olyan a szemed, mint a Nap,
kr volt, hogy belenztem,
mert jaj, Te a Nap rokona vagy,
s nekem a Nap az ellensgem.
Kerljk egymst si daccal
s minden sszel gnyolom,
s rm nevet minden tavasszal.
Nyron elldz messze, messze:
harmat-homlyos rengetegbe,
olykor csak jtszadoz' velem,
hanem mikor meghalt a Nap:
az szi estt szeretem.
Mikor a te szemedbe nztem,
rzem, egy kiss messze nztem:
mert Te a Nap rokona vagy,
s nekem a Nap az ellensgem. |