Wass Albert: A k�nnycsepp �lmodott

- V�rtam re�d m�r ezred�vek �ta! -

A vil�g teremt�s�t�l kerestelek!

- M�jus volt, �s megcs�kolt�k egym�st. Ezt�n telt az id�.
Aranysz�n�re csod�lkoztak a f�k, nosztalgi�s szelek suhogtak,

�s a mez�k�n nem volt t�bb vir�g.
Mag�ban j�rt a le�ny a s�rga �szi �ton,

�s l�ba nyom�n s�rt a r�t avar.
Szem�b�l elindult egy csillog� kis k�nnycsepp,

v�gigszaladt az arc�n

�s a f�ldre hullt.
A faleveleken v�gigpergett, a f�ld hajsz�lerein lassan lesziv�rgott,

am�g egy margar�ta gy�ker�hez �rt. Ott megpihent.
A le�ny lehajtott fejjel ment tov�bb az erd�n.

S a k�nnycsepp �lmodott.

Tavasz osont az alv� f�k k�z�tt s a margar�ta kicsi gy�ker�ben

fell�ktetett az �let.
F�nyek ny�ltak be a f�ld sz�v�be, �s t�nd�r-gyorsan kitavaszodott.
A margar�ta n�tt.
�s egy pomp�s est�n, f�lemil�k �neke mellett,

kinyitotta els� feh�r vir�g�t.
Egy fi� s egy le�ny j�ttek az �ton.
A fi� lehajolt, s let�pte a vir�got.
A le�nynak adta.
Ott �lltak egym�ssal szemben.
- V�rtam re�d m�r ezred�vek �ta! -

A vil�g teremt�s�t�l kerestelek!

- Szem�kb�l ragyogott a m�rcius...
A kicsi k�nnycsepp nem �lmodott tov�bb.