Utazs
Mnchen fel vgtat a vonat.
Surran villanyoszlopok.
Erdk s hzak vltakoznak.
Idegenek. Magam vagyok.
Rt kzepn magnyos fzfa.
Megakad rajta a szemem.
Valamikppen ismers.
Valahonnan mr ismerem.
Szalad a vonat. Ideges.
A rt s a fzfa elmarad.
De viszem magammal a kpet
mlyen a dbbenet alatt...
S mr tudom is: a Szamosmentn
llanak ilyen rva fzek.
gaikra estefele
vndorl varjak teleplnek.
Ilyenkor mr srga a lombjuk.
Hull arany ntzi ket.
Megad mozdulatlansggal
nzik a vltoz idket.
Krlttk ezst a rt.
Az sz ftylai mr ezek.
S ott tl a kolozsvri dombok!
Igen, rejuk ismerek...!
Hharmatos lankk mezin
zrg a kukoricaszr...
Friss szl ksznt: Tkozl gyermek
csakhogy itthon vagy jra mr...!
A klvinistk vn harangja
idig bong az szi csendben,
s ott kanyarog az orszg tja...
arra kellene haza mennem...
S mr megyek is. A rgi vlgyek
trt lelssel elm jnnek...
fehren kacag a falu
s nincs hatra az rmnek...!
Ujjonganak a kerti fk!
Kutym boldogan felcsahol!
A hz eltt vr a csald
s egy gyermek kacag valahol...!
(Igaz lenne, hogy a fkbl
mr egy sem ll? A hz halott?...
S azt a kis srt, ott fent, mr rgen
betapostk az llatok...?)
les ftty. Vltk zakatolnak.
Ronggy szakad a ltoms.
Mnchen. Romok. Vak plyaudvar.
Megrkeztnk. Vglloms.
(1947) |