WassAlbert:  "Non  Inutilis  VIXI"

Az életünk egy furcsa kismese,
szeszélyes játék, bús színész dolog,
minden egy szürke váz körül forog,
fénnyel cifrázva, könnyel is tele...
Az életünk egy furcsa  kis mese.

Ami körülvesz, minden: színfalak.
Nincs hang, nincs szellem, nincs szín, nincs alak,
a fény,  a rózsa, a dal, a babér,
ha majd kilépünk újra visszatér,
s új élet-színészeknek   itt marad.
Ami körülvesz, minden:színfalak.

S vajon, ha majd, a halk függöny legördül,
s érezzük már a Csend  leheletét,
elmondhatjuk a taps e lékiállva,
hogy nem játszottuk mi sem  el  hiába
e végzetes, csodálatos mesét?