Wass Albert: Bogáncs
Száraz bogáncsot üldözött az orkán
pókháló-fátylas, őszi dombon át,
halál-rapszódiákat orgonált.
Engem is úgy űz a Sors szele,
és úgy szegődött társamul a bánat,
mint bogáncshoz a bükkfa levele,
mely beleakadt, s most rohan vele,
s a kísérésben soha el nem fárad.
Testvér, ha látsz a bükkös alján,
szél-tépett, árva, vad bogáncsot,
suttogj el érte nagy-titokba ’
a harmat-könnyes alkonyatba
egy hófehér, szent imádságot.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
