Címerünk:

A galamb a szüntelen megújulás, a béke, a békesség, a kibékülés és a szentháromság jelképe. A zöld halmok a város földjét, a régi tájat, az ország részét képező szűkebb hazát jelenítik meg. Az unicornis a szüzesség, a tisztaság, a szeretet és a gyógyító erő szimbóluma. Jelképi megjelenítése a magas fokú erkölcsösség vállalását, s annak elérésére való törekvést fejezi ki. Az arany szín a tökéletesség, az örökkévalóság, az égi fény jelképi hordozója. A piros szín Krisztust, Krisztus vérét és kínszenvedését jelképezi.

Történelmünk:

Szentmiklós magja Szent István korában, mint helységféle fennállott, mint mozgótelep pedig még a vezérek korában létesülhetett, így legalább 900 éves múltra tekinthet vissza. A tatárjárás és a település szomszédságába telepített kunok pusztításai nyomán 1241 előtti írásos emlékei megsemmisültek. Ezt követőleg Nagy Lajos király koráig a Közép-Tisza vidék a forrongások, pártoskodások veszedelme, tűzfészke volt.

A középkori Balaszentmiklóst 1552-ben szállta meg a török, jelentős palánkvárat is építettek, melynek hatásköre a szolnoki várral együtt Csapig terjedt. Az ezt követő 133 év alatt (1685-ig) a település többször áldozatul esett hol a török, hol a tatár hadak támadásainak. A teljes pusztulása és elnéptelenedése 1705-ben következett be a rácok révén, akik Rákóczi ellenében hadakoztak.

Az újratelepítést 1720-ban II. Almásy János gróf kezdte meg. Ettől az időponttól a település neve Törökszentmiklós, rangja mezőváros.

1848 jelentős év a város életében, megszabadul az úrbéri terhektől. A haza hívó szavára a városból 417-en jelentkeztek nemzetőrnek. 1849 március 5-én a városban székelt a szabadságharc főparancsnoksága. Kossuth Lajos is itt tartózkodott. Ide érkezett a császári manifesztum, amelyben hazánk állami léte eltöröltetett.

Az önkényuralom alatt a helység városi jellege megmaradt, sőt 1851-ben járási székhely is lett. A nemzetközi vasút- és útvonal megépítése, a villamosítás, valamint a Tisza szabályozása gyors fejlődési lehetőséget kínált a településnek.

Erőteljes fejlődésnek indult a mezőgazdaság, malomipar, mezőgépgyártás; iskolák, középületek épültek.

1872-ben a mezőváros visszaalakult nagyközséggé.

Az I. világháború nagyon súlyos vérveszteséget okozott a városnak, több, mint 900 halottat gyászolt.

Az 1930-as években az infrastruktúra jelentős fejlődésnek indult, ez a folyamat a II. világháború kitörésével megtorpant. 1944-ben a hadműveletek során a település többször cserélt gazdát.

Az 1945 utáni földreform során kialakult egy jelentős számú és sokat ígérő kisgazdaréteg, amely a hatvanas évek elejére a kollektivizálás áldozatává vált.

1952-ben a település ismét visszakapta városi rangját.

Az ipartelepítések gyors fejlődést eredményeztek, hatásukra a város egyre inkább ipari jellegű településsé vált.

Iskoláink:

A város oktatási, egészségügyi, szociális, közművelődési rendszere jó feltételeket biztosít a város lakosságán túl a kistérségben élőknek is. Működik bölcsőde, 6 óvoda, 4 általános iskola, melyből három önkormányzati, egyet pedig a Református egyház tart fenn. A tanköteles korú gyermekek szülei a négy általános iskola közül választhatják ki a legmegfelelőbb alapfokú oktatási intézményt az iskolák egyedi, speciális programjai alapján. (Gyógytestnevelés, egészséges életmód, sport tagozat, vizuális alapiskola, tehetséggondozás, zene és számítástechnikai oktatás.) A városban (kistérség) középfokú oktatás három intézményben folyik.

Bercsényi Miklós Gimnáziumban (tiszta profilú gimnázium) a nevelést oktatást négy és nyolc évfolyamon végzik. Emelt szintű az idegen nyelv a matematika és a számítástechnikai oktatás. Fontos hangsúlyt fektetnek a pályaválasztás, a munkába állás segítésére, így közrendvédelmi, informatikus, menedzser asszisztens, irodavezetői szakirány működik. Helyet adnak a City College üzleti szakközépiskolának.

A Lábassy János szakközépiskola és kollégium az ipari és kereskedelmi szakképzés centruma a térségben. Az ipar és kereskedelem igényeinek megfelelően képzi a szakmunkásokat, szakközépiskolai és szakiskolai tagozatán, felkészítve növendékeit a munkára, érettségi vizsgára, illetve a továbbtanulásra is.

A Székács Elemér Szakközépiskolában fél évszázada képeznek mezőgazdasági és élelmiszeripari szakembereket. A mezőgazdasági képzés mellett közgazdasági, állategészségügyi élelmiszeripari, kereskedelmi és gazdaasszony képzés is folyik. Az iskola világbanki programban vesz részt.

Kodály Zoltán Zeneiskola fontos szerepet tölt be a város zenei és kulturális életében, 21 tanszakon oktatnak, felvállalva a speciális cigány kulturális nevelést. A szakszolgálat keretében a kistérség településein is oktatnak zenét és táncművészetet.

A város pedagógusai a minőségi munka a hatékony és eredményes oktatás elkötelezettségei, munkájuk eredményességét jól tükrözi a diákok tanulmányi, kulturális és sportversenyeken elért eredményei.

Fekvése:

Törökszentmiklós földrajzi fekvése és adottságai igen kedvezőek. A város külterületét érintő Tisza, az emberi kéz által kevésbé átformált eredeti szépségét mutatja, és több helyen lehetőséget biztosít a nyári fürdőzésre. A városi strand - melynek vize gyógyjellegű, 60 Celsius fok - 2000 fő/nap befogadó kapacitással rendelkezik. A strand mellett lévő háromcsillagos kemping befogadóképessége 200 egység.  A jellegzetes alföldi táj lehetőséget biztosít a sportvadászatot és horgászatot kedvelők számára is. Törkszentmiklós a 4-es főút mentén, Szolnoktól 20 km-re fekszik a Nagykunság szélén. Történelmileg nem tartozik a Nagykun területhez, mindig Külső-Szolnok vármegye része volt. Északról természetes határként a Tisza, valamint annak fegyverneki holtága határolja, szomszédos továbbá Fegyvernek, Örményes, Kuncsorba, Kétpó, Tiszatenyő, Szajol, Tiszapüspöki településekkel is.

Városi strandfürdő és kemping:

Az Óballára vezető Táncsics M. útra csatlakozó Wesselényi út mentén több hektáron elterülő, a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. üzemeltetésében lévő szabadtéri létesítmény a fürdőzők, a pihenni vágyók és a horgászatot kedvelők ideális terepe.

A közelmúltban vízellátás szempontjából felújított strandon egy gyógymedence, két gyermekmedence fogadja a vendégeket. A fürdőhely értékét növeli, hogy termálvizét 2001. év végén gyógyvízzé minősítették - a nátrium-hidrokartbontátban bővelkedő víz egyészségügyi mutatói rendkívül pozitívak. A mozgássérültek, illetve az orvosi beutalóval rendelkezők kedvezménnyel látogathatják a strandot.

A fürdő területén található kemping nyolc új faházzal rendelkezik. A fák hűs árnyékában megbúvó pihenőpark lakókocsival érkező, illetve sátrasvendégeket egyaránt fogad, számukra, valamint a fürdőzőknek a strand területén felállított büfé nyújt hasznos szolgáltatást.

A kemping mellett húzódó tó pedig a nyugalomra vágyó horgászok igényeit elégíti ki. Az elérhető árakon működő strand szolgáltatásait 9-18 óráig vehetik igénybe a fürdővendégek.

Almásy-kastély:

A kastély eklektikus stílusban épült 1860-1890-ben. Az észak-déli hosszanti tengelyű szárnyépületet a korábbi, a főépületet a későbbi építési periódusban emelték. A kettőt faoszlopos folyosó köti össze.

A kastély és a hozzá tartozó park egy kétszárnyú kovácsoltvas kapun, illetve egy egyszárnyú gyalogkapun közelíthető meg. A kastélyhoz vezető út bal oldalán látható az 1860 körül elkezdett, észak-déli hosszanti tengelyű szárnyépület. A sarokrizalitos, földszintes épület kertre néző homlokzatának közepén nyitott terasz van, magasított tetőrészét galériás kilátótorony ékesíti. E torony tetőrésze a népies fa haranglábakra emlékeztet.

Udvari homlokzata felőli oldalán faoszlopos tornácot építettek, az oszlopok között hajdan mellvéd állt. A kastély a romantikus nyaralóépítészet körébe sorolható, annak ellenére, hogy (a romantikára nem jellemzően) az épület szimmetrikus elrendezésű. A szigorú elrendezés annak köszönhető, hogy a provinciális stílusú szárnyépület főhomlokzatát az Almásy-címer díszíti.

A főépület a következő építkezési periódusban épült. A neoreneszánsz és neobarokk stílusjegyeket mutató főépület 1880 és 1890 között épülhetett. A kert felé néző homlokzati rész két végén előreugró rizalittal zárul. A rizalitok földszinti része jobban előreugrik, ezáltal bábos mellvédes teraszt képeznek.

Az eredeti kastélyépülethez csatlakozik a keleti szárny, ami egy újabb építkezés során készült. Architektúrája mind a szárnyépülettől, mind a főépülettől különbözik. A főépülethez keleten az 1901-ben épült egyhajós kápolna kapcsolódik, mely a nyolcszög három oldalával záruló szentéllyel készült. Az egyhajós kápolnát később két szintre osztották. A kastélyhoz egy 14 hektáros, 1980 óta természetvédelmi területnek nyilvánított park is tartozik.

A kastély mellett angol telivér ménes működik.Az Almásy-kastélyhoz tartozó lovas létesítményben Magyarország egyik leghíresebb angol telivér ménese látható. A kastélyépítő Almásy Imre alapította a ménest is, ő ugyanis neves tenyésztő volt

Szenttamás az egyik leghíresebb magyar lótenyésztési központ lett, versenylovait Európa-szerte ismerték. A ménes nyertes lovainak díjait, hajtóik kitüntetéseit a kastély egy termében mutatják be. Így 1998-ban a lovassportot megörökítő új falfestmény készült a kastély fogadótermében. A mellette lévő teremben pedig kiállítás látható a ménes nyertes lovainak díjairól, hajtóik kitüntetéseiről.

Római katolikus templom:

 A templom 1898-1900 között épült az akkor gyakori historizáló módon, neoromán-neogótikus stílusban. A kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyű csarnoktemplomot Aigner Sándor tervezte.

Helytörténeti gyűjtemény:

 Az egykori módos polgárházban láthatjuk a város régészeti emlékeit; az őskortól a török korig, valamint néprajzi jellegzetességeit bemutató állandó és időszaki kiállításait.

A helyi lakosok által 1966-ban létrehozott gyűjteményben mintegy 5 ezer dokumentum és tárgyi emlék szerepel. Állandó kiállításán bemutatják többek között a ma már nem létező török kori vár makettjét.

Kálvária-kápolna:

 A barokk stílusú kápolnát 1756-61-ben építették. A város legrégebbi épülete, amelynek belső falfestése kalocsai mintájú. A kápolnában helyezték el a XII. Pius pápa által adományozott Fájdalmas Szűz Mária-szobrot.

Református templom:

 A késő barokk stílusú templom 1787-89 között épült a galériás homlokzat előtti toronnyal, Rábel Károly gyöngyösi építész tervei alapján. A templom orgonája 1861-ben készült.
A török hódoltság után Törökszentmiklósra visszatelepült reformátusok első dolga egy templom építése volt, a XVIII. század első évtizedeiben. 1726-ra elkészítették az új, kőből épült, náddal fedett református templomot, melyet a Helytartótanács 1730-ban le akart romboltatni.

Ez ugyan nem történt meg, sőt a református hívek hozzáfogtak tornyot építeni, mivel templomuk építésekor csak egy haranglábat húztak fel, amely akkorra már-már összedőlt a harang súlya alatt. 1746-ban a templom teteje leégett, azonban abban az évben rendbe is hozták, 1748-ban pedig a templomtetőzet kiszélesítését kérvényezték. A hívek számának növekedésével a templom szűknek bizonyult, ezért 1783-tól új kőtemplom építésére gyűjtötték a pénzt, és 1789-re fel is építették azt.

Szalmagaléria:

A művelődési központban működik a Országos Szalmafonók Baráti Köre, az épület folyósóján alakították ki a galériát, ahol a legszebb szalmafonó alkotások láthatók.

Vasútállomás:

A vonattal érkezőknek érdemes rögtön a megérkezés után szétnézni: a vasútállomás épülete 1857-ben épült angol romantikus stílusban.

Városunk honlapja: www.torokszentmiklos.hu

                                www.torokszentmiklos.lap.hu