Wass Albert: Jegeny�k

Egy m�sik jegeny�nek

�llunk egym�st�l messze-t�vol,

�s minden �lmunk messzes�g.

Vagyunk b�s, �rva �ri�sok,

rekettye-raj k�zt b�szke M�sok:

idegenek �s jegeny�k.

Valahogy �gy tal�lunk egym�shoz,

ahogy �l�nk, ahogy vagyunk,

s ahogy majd meghalunk.

Ha n�ha f�j az �rvas�gunk,

�s a sz�v�nk m�r nagyon �get,

megl�togatjuk b�s, mag�nyos

testv�reinket: jegeny�ket.

Megk�rdezz�k: hogyan aludtak?

Megk�rdezz�k: m�g mindig �llnak?

�s elmondjuk, hogy milyen b�lcsek

mert mindent messzir�l im�dnak.

Olyankor halkan elcsitul a v�gyunk

�s szerte-foszlik minden messzes�g,

s a szell� ajk�n elbesz�lget�nk,

mi ketten, akik �gy magunkban �llunk,

�s �k, a jegeny�k.