Wass Albert: Koporst kldk
Tzes szem nyrasszonyomnak
Legyen a versem egy kopors,
s legyen benne lelkembl egy darab
felltzve, befektetve,
tisztessggel eltemetve.
s a fekete koporsra
vssk fl a halott nevt:
„Itt nyugszik a legifjabb Szerelem,
Minden Szerelmek Anyjnak fia.
lt egy-kt cskot, s egy rvid mest,
bke poraira.”
A szertartsnl ne legyen beszd,
csak nma fejhajts,
s egy knnycsepp, mint virg.
Ne tudja senki ms,
hogy ami bent pihen,
az egy egsz vilg.
Aztn valami Istenes erre
dobassk a vilgrbe ki,
hogy vgtelen legyen a temetje.
Legyen belle rakta-haj,
mely a vilgot szguldja krl,
s egyik csillagtl a msikig:
a szvemtl a szvedig rpl. |