Wass Albert: Olyan jó volna messze lenni
Egy őszi estén útra kelni,
elűzni minden kósza álmot
szivárvány-fátylat, délibábot…
Olyan jó volna messze menni.
Ha majd szívem a csendbe döbbent,
nem várni több találkozóra,
mosolytalanra, búcsúzóra…
Jobb volna úgy: nem sírni többet.
Az árvaságot elfeledni,
eltemetni egy tarka álmot
fájdalmat, szomorúságot…
Jobb volna úgy: ne tudja senki.
Egy alkonyatban útara kelni,
magammal vinni minden szépet:
szerelmes szókat, halk emlekeket…
Olyan jó volna messze menni… |