
Wass Albert: szi hangulat. Szvem…
Szvem, ha majd a vndor-tra lpve
utnad nyujtanm rva-kt kezem:
a hossz tra eljnnl velem?
Amerre n megyek,
a rna arra nem dalolva vr:
ott mr az sz varzsa megjelent,
s a kacagst letarolta mr.
Mert ott az t kd-ocenba vsz,
s eretnek-vddal vr a golgotn.
s ki arra tr: vgs szv-dobbansig
tz blyeget visel a homlokn.
S vajjon, ha egyszer hajt a Sorsom:
harcolni vrvirgos tengeren,
szeretni fogsz-e gy is, kedvesem?
S vajjon, ha majd megismered az tat,
s dbbenve ltod: mennyi, mennyi vsz;
tatlan vgtelenbe elksrsz? |