Kora tavasszal a martilapu első virágaival kezdjük és a következő három évszakban azzal folytatjuk a gyűjtést, aminek áldásában a természet folyvást részesít bennünket:
Martilapu virágja, valamivel később a levelei
Kankalin (feje)
Ibolya (erdei ibolya, illatos ibolya, márciusi ibolya-virágja és levele)
Tüdőfű (másnéven orvosi vagy pettyegetett tűdőfű - virágja)
Madársóska (virágja)
Kerekrepkény, ebből nagyon kevés kell - csak fűszerként (a felső virágjai)
Csalán, az első fiatal tavaszi hajtások
Palástfű (levele és virágja)
Orvosi veronika (virágja; szára, levele)
75
Eperlevelek, szeder- és málnahajtások
Bodzahajtások, később virágja
Százszorszép
Hársfavirág (napos időben gyűjtött)
Kamilla (napos időben gyűjtött)
Réti legyezőfű (virágja)
Körömvirág (virágja)
Szagosmüge (virágja, szára és levele)
Kakukkfű (virágja, szára és levele)
Citromfű (virágja, szára, levele, virágja nélkül is)
Borsmenta (virágja, szára, levele, a virágja nélkül is)
Cickafark (napos időben szedett, de csak kevés)
Ökörfarkkóró (virágja - napos időben gyűjtött)
Orbáncfű (virágja - napos időben gyűjtött)
Majpránna (vad majoranna, szurokfűnek is nevezik - virágja és levele)
Kisvirágú füzike (virágja, szára és levele)
Fenyőfa hegye (egészen fiatal hajtások)
Közönséges galaj (virágja, levele és szára)
Rózsalevél minden színváltozata (Csak a szerves trágyával kezelt növény jó!)
A gyógyfüveket mindenkor jól meg kell szárítani, és késő ősszel egészen kiváló, hasznos, aromás és ízletes teakeveréket készítünk belőle. Télen a vacsorához lehet felszolgálni és eszünkbe fogja idézni az Isten szabad ege alatt töltött szép nyári órákat. A teakeverékből egy púpozott teáskanállal adunk egy csésze (V4- liter vízhez), csak forrázzuk és rövid ideig állni hagyjuk.